A húgysavnak a Parkinson-kór kórélattanában és a diagnózis előrejelzésében betöltött szerepe – török populáción alapuló vizsgálat, Uric acid: The role in the pathophysiology and the prediction in the diagnosis of Parkinson's disease: A Turkish-based study

Abstract

Background and purpose: Oxidative stress has been associated as an essential contributor to the development of neurodegenerative diseases. Recent developments in the field of Parkinson's Disease (PD) pathophysiology have led to a renewed interest in this field. As an antioxidant, uric acid (UA) has arisen as a potential neuroprotectant. Higher concentrations of UA are linked to reducing the risk of the development of the disease and preventing its progression. However, the expositions are unsatisfactory because the outcomes of these reports have not been consistent. This study is set out to assess the association of whether lower UA concentrations increased the PD risk by investigating its relationship with patients' demographic and clinical data, and to determine whether previous studies are compatible with the Turkish-sampled population. Furthermore, we aimed to determine UA's probability of being an early-stage diagnostic marker. Methods: A total of 305 patients and 100 healthy controls were included. Serum UA levels of patients and controls were compared with clinical features. We classified the patients into three motor subtypes and determined the disease severity by modified Hoehn&Yahr Staging Scale (mH&Y) and Unified Parkinson's Disease Rating Scale (UPDRS). Standardized Mini-Mental State Examination (MMSE-TR) was assessed for cognition. Results: There were not any significant differences of age and sex between patients and controls (p=0.030, p=0.132). The mean UA was 5.06±1.33 mg/dL in patients and 5.46±1.44 in controls, and a statistical significance was detected (p=0.022). The mean MMSE-TR were 24.83±4.35 in patients and 27.09±2.13 in controls, and statictical significance was revealed (p=0.001). The mean duration of the disease was 6.31±4.16 years, mean UPDRS scores were 59.74±22.33, and mH&Y scores were 2.29±0.91. In binary comparisons, patients with tremor-dominant motor subtype had lower UA concentrations than controls (p=0.014). ROC curve analysis revealed UA's cut-off as ≤9.15, the specificity was 99.3, the sensitivity was 10.0, and the area under the curve was 0.576 (p<0.005). Regression analysis revealed age as an independent risk factor on UA values. Oxidative stress might be a factor in the development of PD, and UA may be a possible prospective protecting factor in the clinical course of the disease. However, it does not affect the severity. Conclusion: Our results support that lower uric acid concentrations are associated with PD, however, it is not a powerful indicator for predicting PD risk. As we reveal more about UA and its effect in further investigations, its significant role will become well-defined., Background and purpose: Az oxidatív stressz lényegesen hozzájárul a neurodegeneratív betegségek kialakulásához. A Par­kin­son-kór (PD) kórélattanában a közelmúltban bekövetkezett fejlemények nyomán ismét megnőtt a téma iránti érdeklődés. A közelmúltban derült fény a húgysav potenciális idegvédő szerepére is. Elképzelhető, hogy a magasabb húgysav-koncentrációk csökkentik a Parkinson-kór kiala­ku­lásának kockázatát és megelőzik annak progresszióját. Mindazonáltal, ez a felvetés egyelőre nem bizonyított, mivel e korábbi vizsgálatok eredményei ellentmondáso­sak. A jelen vizsgálat célja, hogy a betegek demográfiai és klinikai adatai közötti kapcsolat elemzésével megvizsgálja, létezik-e összefüggés az alacsonyabb szérumhúgy­sav-koncentrációk és a PD megnövekedett kockázata között, és meghatározza, hogy a korábbi vizsgálatok eredményei megegyeznek-e a török populációból származó betegek adataival. További cél volt annak meghatározása, hogy használható-e a húgysavszint a korai stádiumú betegség diagnosztikai markereként. Methods: 305 beteget és 100 egészséges kontrollt vontunk be a vizsgálatba. A betegek és a kontrollok szé­rumhúgysav-koncentrációit összevetettük klinikai ada­taik­kal. A betegeket három motoros alcsoportra osztottuk, és betegségük súlyosságát módosított Hoehn & Yahr értékelő skálával (mH&Y), valamint egységes Parkinson-kór érté­ke­lési skálával (UPDRS) határoztuk meg. A kognitív mű­kö­dést standardizált Mini-Mentál Teszttel (MMSE-TR) értékeltük. Results: A beteg- és a kontrollcsoport tagjainak életkora, nemi összetétele nem különbözött szignifikánsan (p = 0,030, p = 0,132). A betegek átlagos szérumhúgy­savszintje 5,06 ± 1,33 mg/dl, a kontrolloké 5,46 ± 1,44 volt, az eltérés statisztikailag szignifikáns (p = 0,022). Az átlagos MMSE-TR-pontszám a betegek körében 24,83 ± 4,35, a kontrollok körében 27,09 ± 2,13 volt, az eltérés statisztikailag szignifikáns (p = 0,001). A betegség fenn­állásának átlagos időtartama 6,31 ± 4,16 év, az UPDRS-skála átlagos pontszáma 59,74 ± 22,33, az átlagos mH&Y-pontszám 2,29 ± 0,91 volt. A bináris összehasonlítás szerint a tremordomináns motoros alcsoportba tartozó PD-betegeknek alacsonyabb volt a húgysavszintje, mint a kontrolloknak (p = 0,014). A ROC-görbe elemzése ≤9,15 mg/dl-es vágópontot határozott meg, a specificitás 99,3, a szenzitivitás 10,0, a görbe alatti terület pedig 0,576 (p < 0,005) volt. A regresszióanalízis feltárta, hogy az életkor a húgysavszint független kockázati tényezője. Az oxidatív stressz közreműködhet a PD kialakulásában, a húgysavszint pedig védőfaktorként működhet a betegség klinikai lefolyása során, habár a betegségsúlyosságot nem befolyásolja. Conclusion: Eredményeink alátámasztják, hogy PD esetén alacsonyabb a húgysavszint, azonban az a PD betegségkockázatának nem eléggé erős indikátora. Ahogy a további kutatások réven egyre többet tudunk meg a húgysavszint hatásáról, annak szignifikáns hatásai is jobban körvonalazódnak majd. This record is sourced from MEDLINE/PubMed, a database of the U.S. National Library of Medicine